Kezdetek

Az ember megjelenése Magyarország népességének ősnéprétege azon népek összessége, melyeket a honfoglaló magyarság ideérkezésekor itt talált, és azt a magyar néprétegbe beolvasztja. Az ősnéprétegek kutatását az ősemberekkel kell kezdeni, mivel ők voltak azon népcsoportok, akik Magyarország területét először birtokba vették. Őket hívjuk ősfoglalóknak. A legrégebbi ősemberünknek a vértesszőlősi ősembert tekintjük. Korát 450 ezer évre becsüljük. Ezen ősembereket barlanglakóknak ismerjük. A jégkorszak elterjedésével, annak középső szakaszában az ősember faj egyik prominens tagja a homo sapiens (neandertális), Neander-völgyi ősember kerül előtérbe, úgy 150-200 ezer évvel ezelőtt Európában. Robosztus, zömök testalkatú, nagyméretű hátrafelé lejtő koponya, lapos homlok jellemzi, átlagban 160-165 cm testmagasságúak lehettek. Sajátos kovakő iparukat a régészek "MOUSTIERI" kultúrának nevezik. Ezen ősember faj a tudomány szerint úgy 40 ezer évvel ezelőtt kihalt, a kihalás körülménye még nem tisztázott. A Neander-völgyi faját az un. mamut vadászok követik, kiket a tudomány homo sapiens néven ismer, közvetlen láncszeme a homo sapiens a ma élő ember alapidomának. Elterjedésük a visszavonuló jégtakaró hatására felszabaduló területeken elszaporodó mamut- és rénszarvascsordák vonulását követve elterjednek Magyarországon, és bizonyíthatóan a Balaton déli partján is. A táplálék nagyon megnöveli ezen népek létszámát. Így nagyobb, szinte kontinens nagyságú területeket is elfoglalhatott. Elterjedésüket a régészet is igazolja, egy-egy feltárt táborhelyükön az ott felhalmozott és nagy mennyiségű, különféle állatcsont halmazokkal. Az időszámítás előtt 20-30 ezer évvel megjelenik egy másik erőteljes alapidomú emberfaj a "Cromagnoni" ember. Igen jó természet-megfigyelő, ügyes kő, csont, és fafaragók. Ők már égetett agyagedényt készítettek. A feltárt temetkező helyeken megfigyelhető az, hogy ezen embercsoportok magasabb műveltséggel, sőt vallással rendelkeznek. Halottaikat kultusszal temették, gazdag melléklettel, melyek között már agyag és csont istenszobrok is találhatók. Balatonbogláron a Várdomb északi oldalán '90-ben egy agancs kapa került elő, ebből a korból. Ez a három fő típusú ősember bizonyíthatóan élt a Balaton déli partján, és Boglár környékén is.