Boglár a török korban


Boglár szemben a szomszédos Fonyóddal, nem vált a magyar-török összecsapások országos jelentőségű színterévé. Bogláron a török építkezni kezdett. Laskai Sándor egy 1648. február 12-én Marcaliban kelt levelében arról a török tervről tudósította Batthyány Ádámot "mi lészön az kevánság (ti. belgrádi pasa terve), hogy Boglár fölépülne és Kiskomár elromlana". Az 1647-1652-es években, amikor a hosszú békeévek, után felélénkültek a magyarországi harcok, a törökök Bogláron erődítményt építettek. Az építkezés romja még a 18. században láthatóak voltak. Boglárra főként a Balaton-part szemmel tartása miatt volt szükség. Az 1651. Évi harcok során, amikor Hasszán kanizsai pasa a segesdi, berzencei és a koppányi török őrséggel Kiskomárt ostromolta, komoly veszélyt jelenthetett volna a koppányi Szandság bégre a keszthelyi magyar őrség támadása. Boglár az 1636-ben készült adójegyzék tanúsága szerint a közepes nagyságú falvak közé tartozott. A diktátorok 9 portát írtak össze, így a falú népessége legkevesebb 40-45 fő körül mozoghatott. Valójában ennél jóval több volt, mivel Bogláron valószínűleg több olyan család is élt, akikre nem vonatkozott az összeírás. A török hódítás évei alatt a 16. Század végére eltünik a többek között Boglár neve is, már az 1544. Évi összeírásban sem szerepel. Azonban nem lehet biztosan állítani, hogy el is néptelenedett volna a falú, hisz több olyan településről is tudunk, amik szintén nem szerepeltek már az 1544-es összeírásban mivel Somogy északi része már török hódoltság alatt állt. Balatonendréd elestével -1554 tavasza -a török számára megnyílt az út szinte a Balaton egész somogyi partvidékére. A Koppány folyó és a Balaton közötti terület török ellenőrzés alá került. A sebtében felállított magyar végvári vonal, amely Kaposvártól, Andocson, Fonyód felé időleges védelmet nyújtott a megye nyugati részének. Ugyanakkor biztosította a meghódított területeken élőkkel a kapcsolattartást. Ez főként azt jelentette, hogy a hódoltsági területek továbbra is fizették a magyar állami adókat, az egyházi tizedeket és sok esetben az elmenekült földesurakat illető járadékokat. Az összeírásokban azonban nem találjuk a nevüket, megtaláljuk viszont a török összeírásokban. A török egy-egy terület elfoglalása után részletes összeírást végzett a meghódított terület lakóiról és vagyoni helyzetéről. Összeírták az adófizető családfőket, az egyes falvakban termelt mezőgazdasági javakat, termékek tizedét, s a legkülönb féle illetékeket (menyasszonyadó, büntetéspénz, stb.), amelyek a török hivatalnokok által kinevezett török javadalmi birtokos, tímárbirtokos szpáhit illeti meg. Boglár pusztulása vagy lakóinak más helyre költözése Fonyód elestével áll kapcsolatban. Fonyód sorsa tulajdonképpen 1573-ban pecsételődött meg. Meghalt a vár híres kapitánya Magyar Bálint. Helyébe nem lépet egy olyan várkapitány, aki hozzá mérhető szívóssággal tudott volna ellenállni a töröknek. Ugyanakkor a törökök mind hevesebben támadták a hódoltságba benyúló Fonyódot. 1573 szeptemberében, majd 1574 júliusában véres harcok voltak a vár környékén. A koppányi Szandzsákbég halálával érvényét vesztette a Habsburgokkal megkötött béke. 1575-ben Fonyód törökkézre került. Az ostrom és a korábbi hadműveletek során Boglár is a harcok színterévé vált. Lakói vagy ennek estek áldozatul, vagy végleg békésebb vidékekre menekültek. Bogár teljes elpusztulása elég rendhagyó eset volt a 15 éves háború előtti Magyarországon.


Készítette: Nyáriné Vidák Szilvia és Nyári Attila
Felhasznált irodalom: Horváth Iván cikkei a boglári újságból és Hóvári János Boglár-Lelle a török korban.